A társas kapcsolatok hatása az élethosszra

Nemcsak a gének és a diéta számítanak. A kutatások szerint a társas kapcsolatok minősége és mennyisége erősen összefügg a hosszú élettel.

  • A magány növeli a gyulladást és a szívbetegségek kockázatát.
  • A támogató közösség stresszcsökkentő hatású.
  • Az aktív társas élet hozzájárul a mentális frissességhez.

A hosszú élet egyik titka: nem egyedül megélni.

Mi az epigenetikai óra, és hogyan mérik az öregedést?

A kutatók az epigenetikai változások (DNS-metiláció mintázatai) alapján képesek „megmondani”, mennyi az ember biológiai életkora.

  • Lehet, hogy valaki 50 éves, de biológiailag 40 – vagy épp 60.
  • Az epigenetikai óra segít mérni, hogy életmódbeli változtatások lassítják-e az öregedést.

Ez a jövő egyik legizgalmasabb longevity-eszköze.

A rendszeres mozgás öregedésgátló hatása

  • Lassítja az izomtömeg-csökkenést.
  • Növeli a csontsűrűséget.
  • Javítja a keringést és az agyi véráramlást.
  • Aktiválja a hosszú élettel összefüggő géneket.

A mozgás a legolcsóbb és leghatásosabb longevity-eszköz.

A bél-agy tengely: hogyan hat a mikrobiom a mentális egészségre?

A bélflóra és az agy között folyamatos kommunikáció zajlik.

  • A bélbaktériumok neurotranszmittereket (pl. szerotonin) termelnek.
  • A mikrobiom állapota befolyásolja a hangulatot és a stresszválaszt.
  • A depresszió és szorongás gyakran összefügg a bélflóra zavarainak jeleivel.

A mentális egészséghez nemcsak pszichológus, hanem bélbarát étrend is kellhet.

Mik azok a poligénes kockázati pontszámok?

Nem minden betegség egyetlen génhibán múlik. Gyakran több száz vagy ezer apró genetikai variáció összeadódó hatása dönt.

A poligénes kockázati pontszám (PRS) segít megbecsülni, hogy mennyire vagyunk hajlamosak pl. szívbetegségre vagy cukorbetegségre.

Ez egyre fontosabb eszköz a prevencióban.