A társas kapcsolatok hatása az élethosszra

Nemcsak a gének és a diéta számítanak. A kutatások szerint a társas kapcsolatok minősége és mennyisége erősen összefügg a hosszú élettel.

  • A magány növeli a gyulladást és a szívbetegségek kockázatát.
  • A támogató közösség stresszcsökkentő hatású.
  • Az aktív társas élet hozzájárul a mentális frissességhez.

A hosszú élet egyik titka: nem egyedül megélni.

A bél-agy tengely: hogyan hat a mikrobiom a mentális egészségre?

A bélflóra és az agy között folyamatos kommunikáció zajlik.

  • A bélbaktériumok neurotranszmittereket (pl. szerotonin) termelnek.
  • A mikrobiom állapota befolyásolja a hangulatot és a stresszválaszt.
  • A depresszió és szorongás gyakran összefügg a bélflóra zavarainak jeleivel.

A mentális egészséghez nemcsak pszichológus, hanem bélbarát étrend is kellhet.

A koffein és a gének: miért hat ránk különbözően a kávé?

  • Egyeseknél a koffein lebontása gyors → ők 2-3 csésze után is nyugodtan alszanak.
  • Másoknál lassú → 1 kávé is szorongást, alvászavart okozhat.
  • A különbséget a CYP1A2 gén variációi okozzák.

Ha tudod a genetikai profilodat, könnyebben megtalálhatod az ideális koffeinbevitelt.

A hidratáció szerepe az anyagcserében és a sejtek egészségében

A víz nemcsak szomjoltásra kell.

  • Részt vesz a tápanyagok szállításában.
  • Segíti a méregtelenítést.
  • A sejtek megfelelő működésének alapfeltétele.

Mennyi az ideális mennyiség?

  • Általános ajánlás: napi 2–2,5 liter.
  • Sport, meleg idő, stressz esetén több kell.

A megfelelő hidratáció nemcsak komfortérzet, hanem longevity-támogató tényező is.

Mozgás és génjeink: miért más a hatása egyes embereknél?

Valaki gyorsan izmosodik, más inkább állóképességet épít – mindezt részben a génjeink határozzák meg.

  • Egyes génvariációk támogatják az erőnlétet.
  • Mások a kitartást.
  • De: a mozgás mindenkinél javítja az egészséget.

A genetikai profil segíthet megtalálni a hozzánk legjobban illő sportot.